Közzétételi lista dokumentumai
A 229/2012.(VII. 28.) Kormányrendelet 23. §-a előírja a nevelési-oktatási intézmények részére a közérdekű statisztikai adatokat tartalmazó különös közzétételi lista nyilvánosságra hozását.
- Díjfizetési kötelezettség, (fenntartói) adható kedvezmények
- Vizsgálatok, ellenőrzések, értékelések megállapításai
- Nyitva tartás
- A tanév főbb eseményei
- A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai
- Szervezeti és Működési Szabályzat
- Házirend
- Pedagógiai Program
- A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége
- A nevelő-oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége
- Az országos mérés-értékelés eredményei (2018)
- A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok
- Az érettségi vizsgák átlageredményei
- Tanórán kívüli foglalkozások
- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
- Az osztályozó vizsgák követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
- Az osztályok száma, az osztályokban tanulók létszáma
Az iskola házirendjét ITT tekintheti meg!
Gyermekkora
Széchenyi István
Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)
Édesapja gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, gróf Festetics IV. Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után 1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból öt gyermek született: három fiú és két leány, közülük István volt a legfiatalabb.
Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg (Lunkányi) János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt. Midőn Kazinczy Ferenc egy alkalommal meglátogatta a grófi családot, az apa azt kívánta tőle, hogy gyermekeivel csak magyarul beszéljen. Mint későbbi nyilatkozatai bizonyítják, nevelésére különösen anyja gyakorolt jótékony befolyást. Széchenyi nem a korán érett, hanem a szorgalmasan és alaposan tanuló gyermekek közé tartozott. Az évenkénti vizsgákon, melyeket az apja kívánsága szerint egy nyilvános iskolában kellett teljesítenie, kitűnő eredménnyel felelt meg.
