Jelentkezzen Iskolaőrnek

Tisztelt Szülők, Kedves Diákok!

A Széchenyi iskola igazgatójaként vetettem papírra ezeket a sorokat, amelyeket majd hamarosan eljuttatok minden érintetthez, levélben és elektronikus úton is, mintegy emléket állítva intézményünk krónikájában ennek a különös és váratlan fordulatokban bővelkedő időszaknak.

Rendhagyó tanévet zárunk, s rendhagyó módon is tesszük ezt. Az okok közismertek. Március közepén, a veszélyhelyzet kihirdetésekor ki-ki a jellemének, habitusának megfelelően reagált a várható fejleményekre. Volt, aki kétségbe esett, és csüggedéséhez ráadásul még a március végi zord időjárás, a szokatlan havazás is hozzájárult, no meg az elnéptelenedett utcák, elnémult iskolaépületek szomorú látványa. Voltak azonban olyanok is, akik örültek annak, hogy nem kell korán kelni, messziről bejárni az iskolába. Egyes diákok váratlan szünidőnek vélték a home office-t, hogy azután, ebben a reményükben csalódva kelljen ráébredniük: a távoktatás is kemény munka, ha komolyan veszik a teendőiket.

Büszke vagyok azokra, akik jól vizsgáztak ezekben a nehéz hetekben kitartásból, lelkiismeretességből, kötelességtudatból. Köszönöm azoknak a diákoknak a munkáját, akik nem hagytak minket, pedagógusokat cserben, hanem pontosan tudták mikor mi a dolguk, és a követelményeket nemegyszer kiemelkedő színvonalon teljesítették. Iskolavezetőként többedmagammal együtt módomban állt végigkövetni ezt. Figyeltem, és számos visszajelzést kaptam az átmeneti gondokról éppúgy, mint a sikerekről. Észrevettem, hogy ott látszik a jobb teljesítmény, ahol a diákjaink több oldalról is segítséget kaptak. A szaktanáron kívül melléjük állt a szülő, a fejlesztőpedagógus, az osztályfőnök, a testvér, az osztálytárs... Ahol a külső késztetés belső igénnyé kezdett válni a tanulókban. Ez a valódi siker. Ez a különleges hozadéka ennek a tanévnek. Ne hagyjuk ezeket a tapasztalatokat a jövőben sem kárba veszni!

Az a javaslatom számotokra, kedves diákok, hogy gyűjtsétek össze és tároljátok el eddig elkészített munkáitokat, ne töröljétek ki a gépről, hiszen nem azért dolgoztatok ezekért ennyit, hogy most, néhány könnyelmű mozdulattal megsemmisítsétek. Jó lesz az még jövőre, a továbbiakra is!

Kedves Diákok!

A tanév búcsúztatása során hosszasan szokás felsorolni az elért eredményeket. Én azonban ezek közül most csak a legeslegfontosabbat emelném ki. És ez nem a kevesebb bukás, a több jeles osztályzat. Még csak nem is a versenyeredmények, habár ezekre mindig büszkék vagyunk, a sportban és a szakmai, vagy éppen közismereti versenyeken egyaránt. Amit most a leghangsúlyosabban elmondhatunk, az nem más, mint hogy mindnyájan egészségesek maradtunk. Az, hogy akárhogy is, de baj nélkül túléltük, leküzdöttük a nehézségeket. A koronavírus senkit sem ragadott magával. Itt vagyunk, lélekben együtt, várva a szép nyarat, a megérdemelt pihenést, épen, üdén és bizakodóan.

A járványhelyzet nálunk most jelentősen enyhülni látszik, s így az év végi bizonyítványaitokat már személyesen tudtátok átvenni osztályszinten. A hagyományos ünnepség azonban, amelyet a Széchenyi iskola sportpályáján szoktunk tartani, ezúttal elmaradt. Jobb az óvatosság, a fokozatosság, de minden reményünk megvan arra, hogy a szeptember 1-jei évnyitónk, az újrakezdés már a régi hagyományoknak megfelelően fog lezajlani.

E gondolatok jegyében kívánok nektek, a kedves szülőknek, hozzátartozóknak, barátoknak, egyszóval mindnyájunknak kellemes nyaralást, élményekben gazdag pihenést!

Kaposvár, 2020. 06. 18.

Kárász László

igazgató